Tápoldatozzunk, vagy ne?

Ez jó kérdés! Mindenkinek maga kell látnia azt, hogy szükséges-e, és hogy milyen irányba szeretne e tekintetben haladni. Vannak akik a teljesen természetesre esküsznek, vannak akik műtrágyáznak, és vannak akik kombinálják e két lehetőséget.

Én utóbbiakhoz tartozom, mert véleményem szerint helyes tápoldatozással termesztett zöldség vagy gyümölcs, nem tartalmaz káros anyagokat.

Sajnos a talaj adottságai nem mindenütt kifogástalanok, ezért kényszerülünk a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen anyagok pótlására.

Ahhoz, hogy növények megfelelően fejlődhessenek tizenhárom nélkülözhetetlen elemre van szükség. Ezeket három csoportra osztjuk.

Az elsődleges tápanyagok (makroelemek):

·         nitrogén (N)

·         foszfor (P)

·         kálium (K)

A másodlagos tápanyagok (mezoelemek):

• kalcium (Ca)
• magnézium (Mg)
• vas (Fe)
• kén (S)

Ezeken kívül a növényeknek néhány mikroelem jelenlétét is igénylik:

• molibdén (Mo)
• kobalt (Co)
• bór (B)
• mangán (Mn)
• cink (Zn)
• réz (Cu)

A műtrágyákkal elsősorban az elsődleges tápanyagokkal töltjük fel a talaj készleteit, de hosszú távon érdemes olyan komplex műtrágyát használnunk, amelyek mezo- és mikroelemeket is tartalmaznak.

A nitrogén a növény fehérjéinek egyik legfontosabb alapköve. Megfelelő nitrogénellátás esetén fokozódik a fehérjék képződése, meggyorsul a növekedés, csökken a levelek öregedése. Hiányában a fejlődés lelassul, sárgulás következik be. Túladagolásakor a szövetek lazák lesznek, így a növényt könnyen megtámadják a különféle kártevők és kórokozók. Sok zöldségféle (spenót, saláta, sárgarépa, retek) esetében túlzott használata a nitrát káros felhalmozódáshoz is vezethet, amely főként gyerekek esetében jelenthet veszélyt. Dísznövények esetében a vegetatív (szár, levél) részek erőteljes növekedésében nyilvánul meg a generatív (virág, termés) hátrányára.

A foszfor nélkülözhetetlen tápanyag, elsősorban a virág- és magképzést segíti elő. Hiányában a gyökerek gyengén fejlődnek, romlik a tápanyag-felvétel. A levelek sötétzöld, kékeszöld színt vesznek fel, majd vörösesbarnába mennek át. A virágok kicsik és torzak lesznek, a termések rosszul kötnek.

A kálium (a nitrogénhez hasonlóan) kedvező hatást gyakorol a növények vízháztartására, így kevesebb öntözéssel is beérik. A kálium fokozza a növények fagytűrő képességét és a szárszilárdságot, ezért például a mediterrán növényeket nyár végén már csak káliumtúlsúlyos műtrágyával szabad tápoldatozni. Elősegíti a növények szénhidrát felhasználását. Hiánya esetén a levélszélek megbarnulnak, elhúzódik a növény fejlődése és érése. (forrás részben: http://newgarden.hu)

Jómagam a magok kikelésétől a Plantafol tápoldatot használom, egészen a kiültetésig, majd attól kezdve átváltok a csalánból készült ázalékra. 

A mi termőföldünkkel egyetlen a bibi, hogy nem elég meszes (nincs benne elegendő kalcium). Sajnos ezt a Plantafol sem tartalmaz, ezért ezt –helyenként- „döglött” mésszel, és egy „Calbit C” nevű lombtrágyával oldom meg. 

A Calbit C-t a termesztés minden fázisában használom, mert tekintve hogy a leveleken szívódik fel, nagyon gyorsan hat. „Tűzoltásra” a legideálisabb!

A kalcium hiány tünetei ökörszív paradicsomnál

Kipalántázáskor egy jó trükk amit érdemes használni:

Ássuk ki a palántázó gödröt kb. 30cm mélyre, majd tegyünk bele 10cm vastagon érett (!) marhatrágyát. (A trágyához lehet még keverni ha szükséges döglött meszet is.) Ez után töltsük fel földdel addig, míg a palánta ültetéséhez megfelelő lesz a mélysége, és ültessük el a növényt! Rendben lesz minden majd meglátjátok! J

A csalán egy jó kis csodaszer, az ázalékban ürmön, petrezselymen, pasztinákon, lestyánon kívül szinte bármi lehet, használatát meghálálják a növények.

Készítése nem bonyolult: egy jó nagy ölnyi csalánt gyűjtünk (csak óvatosan az ölelgetésével! J), és azt apróra vagdalva beleszuszakoljuk egy kis hordóba. Mehet mellé még káposztalevél, fűszer és gyógynövény nyesedék is. Annyi vízzel felöntjük ami ellepi, és napi 1-2 kavarintás közben megvárjuk míg kiforr a lötyi, ez kb. 2 hét alatt lezajlik.

Jó tanácsok:

• A kert leghátsó részében érdemes tartani mert iszonyú szaga van
• a bőrünkkel semmiképpen se találkozzon, mert ez is 24 órás mint a Rexona! J

Az így elkészült „koktélt” 1:30-1:20-as hígításban ajánlott a növények tövére beöntözéssel kijuttatni 1-2 hetente, de vigyázzunk arra, hogy ne fröcsköljük, és semmiképpen ne érjen zöld részt!

A csalán és a marhatrágya segít.

Fontos!

Minden nemű növényvédő szernél és tápoldatnál -legyen az műtrágya vagy természetes- kerüljük a túladagolást! Légy tisztában az alkalmazás módjával, és a megfelelő dózisban használd a szert! Itt elengedhetetlen a mértékegységek és azok átváltásának kifogástalan ismerete, ezért ha hadilábon állsz ezzel, inkább kérj segítséget egy hozzáértőtől mint sem hogy hülyeséget csinálj!

Ennyi jut most eszembe erről a témakörről, szép napot, és jó kertészkedést minden kedves olvasómnak!