Ez jó kérdés!
Mindenkinek maga kell látnia azt, hogy szükséges-e, és hogy milyen irányba
szeretne e tekintetben haladni. Vannak akik a teljesen természetesre esküsznek,
vannak akik műtrágyáznak, és vannak akik kombinálják e két lehetőséget.
Én utóbbiakhoz
tartozom, mert véleményem szerint helyes tápoldatozással termesztett zöldség
vagy gyümölcs, nem tartalmaz káros anyagokat.
Sajnos a talaj
adottságai nem mindenütt kifogástalanok, ezért kényszerülünk a növények növekedéséhez
nélkülözhetetlen anyagok pótlására.
Ahhoz, hogy
növények megfelelően fejlődhessenek tizenhárom nélkülözhetetlen elemre van
szükség. Ezeket három csoportra osztjuk.
Az elsődleges
tápanyagok (makroelemek):
·
nitrogén
(N)
·
foszfor
(P)
·
kálium
(K)
A másodlagos
tápanyagok (mezoelemek):
- kalcium (Ca)
- magnézium (Mg)
- vas (Fe)
- kén (S)
Ezeken kívül a
növényeknek néhány mikroelem jelenlétét is igénylik:
- molibdén (Mo)
- kobalt (Co)
- bór (B)
- mangán (Mn)
- cink (Zn)
- réz (Cu)
A műtrágyákkal
elsősorban az elsődleges tápanyagokkal töltjük fel a talaj készleteit, de
hosszú távon érdemes olyan komplex műtrágyát használnunk, amelyek mezo- és
mikroelemeket is tartalmaznak.
A nitrogén a
növény fehérjéinek egyik legfontosabb alapköve. Megfelelő nitrogénellátás
esetén fokozódik a fehérjék képződése, meggyorsul a növekedés, csökken a
levelek öregedése. Hiányában a fejlődés lelassul, sárgulás következik be. Túladagolásakor
a szövetek lazák lesznek, így a növényt könnyen megtámadják a különféle
kártevők és kórokozók. Sok zöldségféle (spenót, saláta, sárgarépa, retek)
esetében túlzott használata a nitrát káros felhalmozódáshoz is vezethet, amely
főként gyerekek esetében jelenthet veszélyt. Dísznövények esetében a vegetatív
(szár, levél) részek erőteljes növekedésében nyilvánul meg a generatív (virág,
termés) hátrányára.
A foszfor nélkülözhetetlen
tápanyag, elsősorban a virág- és magképzést segíti elő. Hiányában a gyökerek
gyengén fejlődnek, romlik a tápanyag-felvétel. A levelek sötétzöld, kékeszöld
színt vesznek fel, majd vörösesbarnába mennek át. A virágok kicsik és torzak lesznek,
a termések rosszul kötnek.
A kálium (a
nitrogénhez hasonlóan) kedvező hatást gyakorol a növények vízháztartására, így
kevesebb öntözéssel is beérik. A kálium fokozza a növények fagytűrő képességét
és a szárszilárdságot, ezért például a mediterrán növényeket nyár végén már
csak káliumtúlsúlyos műtrágyával szabad tápoldatozni. Elősegíti a növények
szénhidrát felhasználását. Hiánya esetén a levélszélek megbarnulnak, elhúzódik
a növény fejlődése és érése. (forrás részben: http://newgarden.hu)
Jómagam a magok
kikelésétől a Plantafol tápoldatot használom, egészen a kiültetésig, majd attól
kezdve átváltok a csalánból készült ázalékra.
A mi termőföldünkkel egyetlen a bibi,
hogy nem elég meszes (nincs benne elegendő kalcium). Sajnos ezt a Plantafol sem
tartalmaz, ezért ezt –helyenként- „döglött” mésszel, és egy „Calbit C” nevű
lombtrágyával oldom meg.
A Calbit C-t a termesztés minden fázisában használom,
mert tekintve hogy a leveleken szívódik fel, nagyon gyorsan hat. „Tűzoltásra” a
legideálisabb!
 |
| A kalcium hiány tünetei ökörszív paradicsomnál |
Kipalántázáskor egy
jó trükk amit érdemes használni:
Ássuk ki a
palántázó gödröt kb. 30cm mélyre, majd tegyünk bele 10cm vastagon érett (!)
marhatrágyát. (A trágyához lehet még keverni ha szükséges döglött meszet is.)
Ez után töltsük fel földdel addig, míg a palánta ültetéséhez megfelelő lesz a mélysége,
és ültessük el a növényt! Rendben lesz minden majd meglátjátok! J
A csalán egy jó kis csodaszer, az ázalékban ürmön,
petrezselymen, pasztinákon, lestyánon kívül szinte bármi lehet, használatát meghálálják a növények.
Készítése nem bonyolult: egy jó nagy ölnyi csalánt gyűjtünk (csak óvatosan az
ölelgetésével! J), és azt apróra vagdalva beleszuszakoljuk
egy kis hordóba. Mehet mellé még káposztalevél, fűszer és gyógynövény nyesedék
is. Annyi vízzel felöntjük ami ellepi, és napi 1-2 kavarintás közben megvárjuk
míg kiforr a lötyi, ez kb. 2 hét alatt lezajlik.
Jó tanácsok:
- A kert leghátsó részében érdemes tartani mert iszonyú
szaga van
- a bőrünkkel semmiképpen se találkozzon, mert ez is 24
órás mint a Rexona! J
Az így elkészült
„koktélt” 1:30-1:20-as hígításban ajánlott a növények tövére beöntözéssel kijuttatni
1-2 hetente, de vigyázzunk arra, hogy ne fröcsköljük, és semmiképpen ne érjen
zöld részt!
 |
| A csalán és a marhatrágya segít. |
Fontos!
Minden nemű növényvédő
szernél és tápoldatnál -legyen az műtrágya vagy természetes- kerüljük a
túladagolást! Légy tisztában az alkalmazás módjával, és a megfelelő dózisban használd a szert! Itt elengedhetetlen a mértékegységek és azok átváltásának
kifogástalan ismerete, ezért ha hadilábon állsz ezzel, inkább kérj segítséget egy
hozzáértőtől mint sem hogy hülyeséget csinálj!
Ennyi jut most
eszembe erről a témakörről, szép napot, és jó kertészkedést minden kedves
olvasómnak!
